2011. március 26., szombat

Természettudományi Múzeum



Ismét csak elnézést kell kérnem, amiért sokáig távol voltam, de sajnos, vagy inkább szerencsére vészesen közeleg az IFUSCO, és egyre több elfoglaltságot ad nekem, így amikor szabadidőm lenne, akkor már erőm nincs, hogy a gép előtt üljek. 
Mivel a nem iskolában töltött időt a konferenciára fordítom, így igazából semmi érdekes sem történik velem, vagyis hát de, a konferenciával kapcsolatban sok dolog túl érdekes, de azokkal itt most inkább nem untatok senkit. 
Két hete voltunk a Természettudományi Múzeumban Markusszal, ami itt van tőlem nem messze. Másik helyen van még arborétum és üvegház is, ami ehhez az intézményhez tartozik,de oda már csak akkor megyünk, ha majd minden hó elolvadt. erre egyébként, ha minden jól megy, nem kell majd sokat várni, mert már alig van, de még a héten is esett...
A múzeum egy olyan épültben van, ami korábban gimnázium volt. Most az ősemberektől, dínóktól kezdve mindenféle őslényekről vannak leletek kiállítva, meg külön termek vannak az egyes éghajlati öveknek, ill. Finnország természetének. Ez utóbbin van a legnagyobb hangsúly, sok termen keresztül csak Finnország élőlényeit láthatjuk, de minden van, tényleg, kisebb állatok, nagyobb állatok, halak, gombák, fák, magvak, minden. Rovarok is.
Rettentően idegesített, hogy oké, hogy talán mi, magyarok túlzásba visszük a múzeumban csendben kell lenni dolgot, de a finnek meg rettentően szeretnek ott beszélni. Ez még oké is lenne normális keretek között, de a gyerek rohangálhat, visítozhat, és senki de senki nem szól rá. Hát én néha gondoltam, hogy mindjárt felpofozok valakit... De emlékszem, hogy amikor itt volt nálam Ildikó, és mentünk a Nemzeti Múzeumba, ott is ez volt a bajunk mindkettőnknek.

mindenféle csontvázak

szarvas

egy delfin feje :)

herkentyű

hal

csikóhal

tigris

oroszlán

egy bagoly meg a zsákmánya

ezek itt szarok. komolyan mondom. ezek ilyen hengeres tartók, amiknek a tetejét levéve különböző állatok ürülékét lehet nézegetni. jó, én értem, hogy a gyerekeknek hasznos, de azért kicsit meglepődtem, mikor az első tetőt felemeltem :))

hermelin nyáron és télen

egy ikon az egyik sarokban, mert amikor még az épületben működött a gimnázium, akkor abban a teremben volt a kápolna

baglyok

dínó

dínók a galériáról
És volt egy nagyon jó, és le a kalappal az ötlet előtt! Mégpedig az, hogy néhány rajzon keresztül bemutatták, hogy hogyan alakult Skandinávia meg a Baltikum területe, ahogy vége lett a jégkorszaknak, ill. kezdett olvadni a jég. Majd a rajzok után volt egy plazmatévé, amin ment egy kisvideó. Híradó főcímzene szólt, és ki is volt írva, hogy a hírek következnek, és megjelent egy fickó egy stúdióban, és a papírjairól elkezdte mondani ugyanezt, amit a rajzokon láthattunk. Vagyis a jégtakaró olvadása volt elmondva hírolvasási stílusban. Szerintem remek ötlet, a gyerekeknek így biztosan jobban megragad.

Az elmúlt két hétben tök jókat főzőcskéztem is. Mert néha egyébként napokig elvagyok krumpli-tojás-párolt zöldségen, de most, hogy rengeteg a dolgom, kell az energia, úgyhogy szoktam venni a fáradságot normális ételek főzésére. Hamarosan írok erről is!

2011. március 15., kedd

Március 15-e a magyarórán

Eljött a nagy nap, már nagyon vártuk :) Tegnap bevittük Ildikónak az anyagokat, amikkel már készültünk, hogy amíg írjuk a dolgozatot, nézze át, aztán a kijavított verziót kinyomtattuk, meg este még cseten értekeztünk.
Reggel Anita még fénymásolt, Flóra szólt Artonak, hogy nyissa ki a termet és üzemelje be a technikát, aztán el is kezdtük.
Először arról beszéltünk, hogy a Himnuszt mindig énekeljük ünnepségek elején, és hogy úgy tűnik, ennek nálunk nagyobb a jelentősége, mint a finneknél, úgyhogy mi fel is álltunk, és a youtube-bal együtt elénekeltük.

Itt még látszik a gépen, hogy a Himnusz szólt


Utána az a szöveg következett, amit én írtam, és ami finnre is le lett fordítva, meg Markus és Ildikó által lektorálva. Ez elég nehéz szöveg volt, ezért is akartam mellé a pontos finn fordítását. Senki nem várja el az elsőévesektől, hogy megtanuljanak olyanokat, mint pl. feudális viszonyok eltörlése, meg úrbér, meg hasonlók, de úgy gondoltam, hogy valahogy ezek nem hagyhatók ki, ha pontos képet akarunk mutatni a forradalomról, és egyébként is felnőtt emberekről van szó, nem akartam teljesen lebutítani a szöveget.
A szövegben természetesen volt szó Petőfiről és a Nemzeti Dalról is. Anita készült ezzel, hozta a Nemzeti Dalt és a Szózatot is kinyomtatva, a Nemzeti Dalt kétféle finn fordításban is, meg ő is írt szöveget is a versekről, amihez kérdések is voltak, ill. a diákoknak egymástól kellett kérdezniük.

Anita kiosztja a verseket

A Nemzeti Dal Sinkovits Imre előadásában
A nemzeti dalos szöveg olvasása Anita vezényletével
Patrisia és Sampsa - Sampsa a vendégünk volt az órán
Kukka és Jukka (kéretik nem röhögni)
tényleg hallgattuk a Szózatot is

A szövegekben már többször is előkerült a 12 pont, ezért lassan azzal is előhozakodtam, a magyar mellett volt finn fordítás is, amit szintén Markus és Ildikó lektorálásával alkottam meg. Ezzel nem csináltunk semmilyen feladatot, csak úgy adtam nekik, hogy mégis tudják, mi az.


fegyelemre nem volt panasz :)
Ezután Flóra következett, ővele meghallgattuk az A jó lovas katonának, a Kossuth Lajos azt üzente, meg a Most szép lenni katonának c. dalokat, és mindegyiket le is fordítottuk, volt hozzá szószedet a hallgatóknak, és a szövegből pedig hiányoztak szavak, azokat be kellett írniuk. Többször is meghallgattuk a dalokat, szerintem nagyon ügyesek voltak.

valahány csepp esik rája...
a google is ünnepel :)
Megnéztük youtube-ról a Pirosmalac c. magyar népmesét is, ez az: http://www.youtube.com/watch?v=2bu7QToOdJQ Kétszer néztük meg, Flóra készült belőle, írt hozzá kérdéseket, amiket aztán együtt megbeszéltünk, meg így előkerültek új szavak is, amik nekünk is újak voltak finnül, pl. gereblye, koca. Meg azt sem tudtuk, hogy hogy van a mellény, de mikor Sampsa mondta, hogy liivi, megrohantak az emlékek, mert mikor száz éve Balti nyelvek és kultúrák órára fordítottam azt a hosszú szöveget finnből a lívekről, akkor a translator nem ismerte a szó 'lív' jelentését, és mindig mellényt fordított :)))
Na szóval volt ez a Pirosmalac is, utána pedig még kicsit beszélt nyelvi meg szleng szavak, kifejezések jöttek, mert gondoltuk, hogy nem lenne rossz ötlet. Végül Flóra állított össze egy jegyzéket, amiben mostani divatos kifejezések vannak, amik nem csúnyák, pl. szinonimák az okosra, butára, pénzre, rendőrre, fiúra, lányra, ilyesmik. Ezt a jegyzéket már nem sikerült végignéznünk együtt, mert elfogyott az idő (végül 9:15-től 11:45-ig voltunk), de azért mindig hasznos, ha van az embernek egy ilyen gyűjteménye, és amúgy máskor is beszélhetünk róla, ha van kedvük, vagy akarnak kérdezni.
Aztán Flórának volt még egy ötlete, amikor készültünk, amit aztán úgy tűnt, hogy felad, én meg gyorsan befejeztem hétfő hajnalban, mikor már nem akartam lefeküdni. Merthogy eredetileg akartunk még visszamenőleg a farsangról is beszélni kicsit, és ehhez lett volna egy rejtvény, amin képek vannak - jelmezes gyerekek, és be kell írni a rejtvényrácsba, hogy ki minek van öltözve. Végül úgy csináltam meg, hogy a jelmezekhez adtam körülírást is, pl. amikor napraforgó volt a keresett szó, akkor odaírtam, hogy nagy, sárga virág, úgy mozog a feje, ahogy a Nap jár, meg hasonlók. A rejtvény megfejtése, ó, mily' ötletes vagyok, farsangi bál lett :))) Na, ezt adtuk házi feladatnak.

Jó, az elején picit izgultunk, vagy nem tudtuk, hogy is kéne elkezdeni, mert oké, hogy Himnusz, de utána?! De aztán szerintem tök jól belejöttünk, és ugyan ezek a diákok az életben nem vágnának pofákat, vagy mutatnák ki bárhogy, hogy nem tetszik nekik a dolog, de úgy gondolom, hogy nem érezték magukat rosszul, meg nevetgéltünk is közben, mármint nem mi, hanem mindenki :) Szerintem kezdetnek nem volt rossz, és remélem, lesz még ilyen :)

2011. március 14., hétfő

Egy nehéz este

Na most ne mondjam, hogy reggel dolgozat lesz magyaron, ami nekünk nyilván nem a magyar tudásunkra megy rá. Én most számoltam meg, 140 szót küldtem el, hogy azok a fontosabbak az újak közül. Szóval ezekre épül majd nagyjából. De nem tudok tanulni, mert az éhhalál szélén állok, úgyhogy gondoltam, amíg sül a krumpli meg a tojás így hajnal 3/4 4-kor, addig írok ide megint gyorsan. 
Ugyanis még otthonról úgy lettem eleresztve, hogy Tücsi ránk parancsolt, hogy el kell engem vinni az utcám sarkán lévő Heavy Corner nevű metálos szórakozóhelyre, ami nagyon jó, mert lehet metálnótákat karaokezni, meg hasonlók. Amikor volt az egyetlen alkalom, hogy Erasmusos bulira mentünk, hazafelé Anitával megálltunk a hely előtt, volt ott kint egy csávó, azzal beszéltünk egy picit, de ennyi volt, még csak be sem néztünk.
De mostanában Normannál szóba került a téma, és még mondta is, hogy hát akkor valakinek mozdulnia kéne az ügyben, pláne hogy Tücsi néha szokta kérdezni, hogy na voltunk-e már. Lényeg, hogy csütörtökön írt Norman, hogy pénteken van karaoke, menjünk-e. Hát mondtam, hogy menjünk. Jött Flóra is, bár igazság szerint egyikünknek sem volt kedve a dologhoz, mert a stílus nem feltétlenül a miénk. Aztán még csatlakozott Sampsa, aki végül 2 számot is énekelt, tök jó hangja van. Meg jött Alexandra, Niko és Markus is.
Ahhoz képest, hogy úgy mentünk, hogy 10kor jövünk haza, elég szép eredmény a fél 3 :)
Nagyon jó hely, jövünk ide máskor is, mert olcsóbb mint amit eddig láttam, nem volt tömeg, és nem annyira hangos a zene, hogy ordítanunk kelljen egymással. Szóval nekem való.

Sampsa énekelni fog
Flórával
a riadt Normannal :)

2011. március 13., vasárnap

A jégen

Tanítási szünet volt a héten. A koliban hétfőn és kedden is szólt a tűzjelző, így már meg sem lepődtem, mikor szerda délelőtt bementem a könyvtárba, és ott is szólt... Persze nem akartam megmozdulni, mert épp a 12 pontot fordítottam finnre, az meg ugye fontosabb, mint hogy szénné égek esetleg, de jött egy nő, és kizavart... Amúgy amikor jöttem januárban, akkor úgy volt, hogy 22:30-tól már nem működött a lift, de még nem tudtam, hogy miért. Aztán most, egy három hete jöttem haza este, és látom, hogy jár. Ki is volt rakva papír, hogy visszakapcsolták, mert nem ment gyakran a tűzjelző, de ha megint hamis riasztások lesznek, akkor kikapcsolják ismét. Nem kell mondanom, hogy hétfő és kedd után most nappal sem megy... (Bár remélem, ez a nappali leállás csak valami hiba, amit kijavítanak, mire reggel indulnék iskolába, vagy legkésőbb délutánra. Máskülönben kénytelen leszek úgy közlekedni, mint Izsevszkben, mikor a 9. emeleten laktunk Vikivel lift nélkül, hogy reggel bepakolni mindent a hátizsákba, ami aznap kellhet, mert én ugyan nem fogok egy nap 100x felmászni a hetedikre, az tuti.)
Na de visszatérve: a szerdai tűzjelző után Flórával találkoztam a vasútállomás melletti jégpályánál. Kicsit késett, ami nem annyira meglepő, mint az, hogy én viszont korábban érkeztem :)) De annyira jó volt, ültem ott ilyen padszerűségen, ezerrel sütött a nap, +3 fok volt!!!
5 € a jegy, amivel nyitástól zárásig ott lehet lenni, ami tök jó, el is terveztük, hogy egyszer még kivonulunk egy egész napos korizásra, mert amúgy vissza lehet cserélni a cipőt, meg kiülni a pályához tartozó kávézóba, ilyesmi, és amúgy is, szerintem egész jó hangulata van.
A kori bérlése is 5 €, de diákoknak csak 3, szóval nagyon kedvező. És nagyon kevesen is voltak, nyilván mert az egyetemisták elutaznak a szünetre, a kisebbek meg még iskolában vagy nemtomhol vannak, de csak néhány kisgyerek volt nagymamával, meg egy finn fickó, aki 3 indiait hozott... estek-keltek, kihallgattam a beszélgetésüket, láttak már havat, de jégpályát még nem.
Mi végül majdnem 3 órán át ott voltunk, néha üldögéltünk, napoztunk.
Kaptam Flórától egy tábla csokit nőnapra, meg hozott 1-1 laskiaispullát is, ami farsangi, de főképp húshagyó keddi fánk. Tejszínnel, mandulakrémmel töltve.
Utána még a Lidl-be mentünk, vettünk valami siiderit (ez ilyen alkoholos ital, 4.5% körül van, szénsavas, és gyümölcsízű), amivel tele volt egy raklap, és le volt árazva. Mondta, hogy ne vegyünk olyat, mert gyanús, de én meg úgy gondoltam, hogy ha ezek nem veszik, akkor mi majd tuti nagyon finomnak tartjuk. Hát ez most nem jött be, ráadásul azt sem tudtuk, milyen ízű, de itthon kiszótárazva kiderült. Aztán este cseten megbeszéltük, hogy na akkor most bontás, kocc, egészségedre, majd rögtön azt is, hogy ezt kiöntjük a lefolyóba :)) Lényeg, ha valaki erre jár, borókabogyós siiderit sose vegyen!
Ja, és voltunk Hesburgerben is, ami itteni gyorsétteremlánc. Most megnéztem a honlapon, 1966-ban indultak, akkor még ilyen grillezős kioszkokban árultak. És oda fajultak, hogy McDonald's-BurgerKing-jellegű kajákat árulnak. Nem volt rossz, de se jól nem laktam, se el nem voltam ájulva. Ide se megyünk többet.


mögöttem a vasútállomás
laskiaispulla
Flóra a fánkkal
én a fánkkal
mi a fánkkal :)

2011. március 5., szombat

Kiállítás

Utóbb írtam, hogy fagyiztunk a lányokkal hétfőn, meg sétáltunk is, hát utána már nem volt kedvem finnre menni. Lényeg annyi, hogy emlékeim szerint csütörtökön lett volna a záró dolgozat, így hát a héten készülgettem arra. Csütörtökön délután gondoltam, átlapozom a füzetet, amit szoktam magammal vinni, mert ugyan óra után mindig kitépem a lapokat belőle, és rögtön beleteszem az adott óra mappájába, de sose lehet tudni, hátha egyszer nem téptem ki. És persze! És mi van a lapon: záró dolgozat febr. 28. Na, mondom vagány... Sebaj, tanulgattam tovább, majd mentem az órára, útközben gondolkodtam, mit hazudjak. Bementem a terembe, látom ott egy csomó vadi új doga a tanár előtt, kérdezem, nem volt hétfőn? Mondja, hogy nem, még úgy gondolta, gyakoroljanak. Ó, mondom, király, magamban meg mormogtam magyarul, hogy szerencséd! :)) Elég hosszú volt a dolgozat, és elég nyelvtannáci, ja, ma tanultam a kocsmában, hogy a nyelvtannáci finnül az kielifasisti. Szóval minden ilyen kivételes alakra meg furcsa végződésre meg mindenre rákérdezett, és csak egy feladat volt, amiben magadtól szabadon kellett írni, de ebben a nyarunkról, és én azt, a valódi történetet, Udmurtiát pont a múlt héten írtam meg Vecsernyés Ildikónak, és ki is javította, úgyhogy emlékeztem rá jól, eben biztos nem lesz hibám. Meg volt benne aránytalanul nagy hülyeség is, egy tök hosszú szöveg, ami szándékosan tele volt nekünk ismeretlen szavakkal, és volt hozzá asszem 3 kérdés, amire ki kellett bogarászni a szövegből a választ. Nem igazán értettem, hogy ez most minek, mert tényleg, a nyelvtanos feladatokhoz képest ez semmi volt. Másfelől meg az egész dolgozat 100 pont, amiből 10 a fogalmazás, 87 a nyelvtannáci, és 3 pont meg ez. Tehát senki "jegyét" nem fogja felhúzni. (Csak az én agyamat... :)) )
Na de ami a dolgozatnál izgalmasabb, az az, hogy ma 6-ra mentünk a Magyar Kulturális Központba kiállításmegnyitóra.
Gőbölyös Luca kiállítása nyílt meg, itt az ő weboldala: http://www.lucagobolyos.hu/ Aki nem akar rákattintani, annak összefoglalom, hogy ő az Iparművészetin végzett fotó szakon, és bevallása szerint számára a fotó technika az csak egy eszköz, és nem maga a kép csak a végcél. És most ezt mutatta be itt. A nem is tudom én micsoda, mondjuk alkotás címe: Férjhez akarok menni!
Lényege, hogy "hosszas kutatómunka során" - tehát már a megnyitó első szavaitól kinyílt a bicska a zsebemben - gyűjtötte össze ezeket a babonákat, melyek azt segítik, hogy a kiszemelt férfit meghódítsuk, megtartsuk, majd ha már meguntuk, elűzzük. Ugye aki nem annyira sznob, hogy ezen rögtön elismerően sápítozik, az pontosan tudja, hogy be kell sétálni egy akármilyen könyvtárba, le kell venni egy akármilyen népszokásgyűjteményt, és abból ügyesen ki kell fénymásolni a babonákat. Ez a kutatómunka könyvtárba való eljutással, ottani kávézással és hazajutással együtt sem tart tovább egy fél napnál. Amúgy lehet, hogy én értettem félre valamit, bár magyarul mondták.
Na, most hogy megvannak a népszokások végre, jön egy izgalmasabb dolog. Adott egy ilyen szép stúdiókonyha, mint a főzőműsorokban, és ott ez a fotós kivitelezi az addig csak papíron lévő praktikákat. Rendesen, mintha tényleg egy étel elkészítését mutatná be. Ehhez itt volt a film is, láthattuk, ill. volt egy demo verzió is. Ja meg volt egyébként fehér meg vörösbor és csipsz meg mogyoró is.
De vissza a művészethez!!! :))
Amikor kész lett a főzős videó, akkor jött a szakácskönyv megírása. Amiben, ahogy kell, hozzávalók felsorolása, elkészítés módja van benne, sőt még jó tanácsok is. (25 €-ért lehetett megvenni, de én ezeknél jobb praktikákat ismerek, hahahahaa) 
És az elkészített dolgokról készültek képek is, ezek is ki vannak itt most állítva. Szóval így kell érteni, hogy a fotó csak egy része az alkotásnak.
A nő egyébként nagyon kedves volt, beszélgetett azokkal, akik akartak vele beszélgetni, meg pl. amikor a demót együtt néztük meg, akkor is egész jó volt a hangulat, mert hát csak felnevet az ember közben, meg bólogat, összenéz a többiekkel. És itt mindenki tényleg nevetgélt. 
Amúgy jó ötletnek tartom, meg a kivitelezés is egész jó, bár a képekre a szöveget máshogy kellett volna írni, mert nem láttuk jól, meg a nőnek a videón szerintem minimalistább a stílusa, mint amennyire annak kellene egy ilyen témánál lenni, de biztos csak én vagyok túl nagypofájú, meg nekem van rossz helyen a humor-ingerküszöböm.
Itt van néhány kép, nem mindegyikről sikerült jó fotót csinálni, mert nem vagyok fényképész, de ha szólt volna előbb, ezeknél még vagányabb babonákat is tudtunk volna neki mutatni ;)
A feliratok néhol egyeznek az eredetivel, néhol meg kicsit módosítva vannak, tudniillik a fotóról ráközelítve se tudtam jól leolvasni, így az emlékezetemre meg az értelmemre voltam kénytelen hagyatkozni (rég rossz... :)) ).
Kis kenyeret kell sütni, azt a hónunk alá vagy a lábunk közé tenni egy éjszakára, majd ezt a kenyeret megetetni a választott férfival, aki bolondulni fog utánunk.

A kávéjába a nemiszervünk szőrszálait kell tenni, így nem tudunk a kiszemelttől szabadulni egy életen át.

Szent Iván éjszakáján 7 különböző virágot kell szedni egyedül, nem beszélve közben senkivel, és ezeket a párna alá téve álmunkban majd meglátjuk az igazit.

Négylevelű lóherét kell varrni a párunk alsónadrágjába és örökké hű marad hozzánk.

A nemkívánatos szerelmünk által viselt ruha bal ujján keresztül kell pisilni, és megszabadulunk tőle.

Teljesen ordítva kell hordani a ruhát. A belseje legyen kívül, az eleje legyen hátul, hogy megszabaduljunk a nemkívánatos férfitől.

Az általunk már hordott bugyit forró vízben kell kifőzni, és az így kapott levet a kiszemelt férfival megitatni, s a férfi örökre belénkhabarodik.

Éjszakára a párnánk alá több almát kell tenni a lehetséges férjjelöltek neveivel, majd az éjszaka közepén egyet találomra ki kell kapni közülük, és az lesz a férjünk.

Szilveszter éjszakáján almát kell hámozni úgy, hogy a héja egyben maradjon, és a bal váll fölött hátradobva kiadja a jövendőbelink nevének kezdőbetűjét.

Luca napján 13 gombócot kell főzni 13 férfinévvel, aztán mindennap egyet megenni, és az lesz a férjünk, aki a végére marad.

Levágott körmünket pogácsába kell sütnünk, azt megetetni a kiszemelt férfivel, és örökre velünk marad.

A legegyszerűbben úgy szerezhetjük meg a férfi szerelmét, ha a sörébe köpünk.

Gilisztaűző varádicsot napraforgómaggal kell összekeverni, liszttel, mézzel, vajjal ebből gyűrűt kell formálni, napon megszárítani, mert a házba nem szabad bevinni, majd az így keletkezett gyűrűn keresztül meglesni a kiszemelt legényt, és a következőt mondani: "Én nem nézek rád, te rám nézel, belenézel a szívembe, a szívem mélyébe, pukkadj meg, fordulj fel, ha nem látsz meg engem, a hófehér rózsaarcú, magas és karcsú leányt." Azután a kiszáradt gyűrűt egy erre készített pamutzacskóban a hóna alatt kell a lánynak tartani, amíg a varázslat be nem teljesül.

Saját hajszálunkat a férfi ingének gombja köré kell tekerni, és örökké hűséges lesz.

Testünket mézzel kell bekenni, aztán búzában meghemperegni, majd abból a búzából kalácsot vagy fánkot sütni, és a férfi vágya teljesen lelohad.

Na, szóval ezek voltak azok. Beleírtam a vendégkönyvbe, hogy a sörös praktikát még este kipróbálom, aztán megüzenem, hogy milyen sikerem volt, meg rajzoltam egy kacsintós mosolyt. Alá is írtam normálisan a teljes nevemmel.
Utána Anniina, Iván, Flóra, Markus, Niko meg én mentünk egy közeli kocsmába, jött oda Sonja is, hát, kb. olyan 2 órát beszélgettünk, magamat is megleptem azzal, hogy tök jó kedvem volt, pedig mostanában ez azért egyáltalán nem jellemző.
Markus medvével pózol


Flóra meg Sonja is


Mi már ehhez öregek vagyunk ;)